top of page
  • Botani-World facebook
  • Instagram

Gyógynövény gyűjtési szabályok röviden

  • Szerző képe: Berni
    Berni
  • 2023. máj. 8.
  • 4 perc olvasás

Frissítve: 2023. máj. 9.


Az ember a növényekben találhatta meg első orvosságát, és tovább keresi azokban még a mai napig is, hiszen a gyógynövényeknek nagy múltjuk után gazdag a jelenük, és még sokat ígérő a jövőjük is.


A gyógynövények hatását — megfigyelésekkel — általában előbb ismertük meg, mint a hatóanyagaikat. Lényeges dolog, hogy a gyógynövények jelentősebb része minden emberi beavatkozás nélkül, magától is (vadon) megterem.

A legtöbbjük egyszerűen teaként elkészítve is már kész, felhasználható gyógyírt nyújt, s ezért érthető is, hogy majdnem minden gyógynövényünket feldolgozza a gyógyszeripar.



Nagyon fontos, hogy a növényeket pontosan azonosítsuk, begyűjtésük előtt. Bizonyos növények hasonlítanak egy másikra, de mérgezőek lehetnek (például a mezei zsurló és mocsári zsurló esete, vagy a vadon termett bogyók).


Ha a növényeket mi magunk gyűjtjük, akkor ügyelni kell arra, hogy ne szennyezett környezetből származzanak, lehetőleg közúttól és ipari létesítményektől, szeméttelepektől távoli helyről gyűjtsük őket.

Néhány gyakori gyomnövények, mint a csalán vagy az utifű bármikor szedhetők vadon, viszont vannak olyan ritkább fajták, amelyeknek túlzott begyűjtése megtizedelte a mennyiségét a természetes előfordulási helyükön. Soha ne szedjünk le ritka és védett növényeket.



  • A gyógynövényeket akkor érdemes gyűjteni, amikor a legtöbb hatóanyagot tartalmazzák.

  • A napszak fontos szempont a gyűjtésnél, főleg ha az adott növényt virágzáskor kell szedni.

  • A felhasznált részektől függően különböző gyűjtési időszakokat különböztetünk meg.


Virágos hajtások

A virágos hajtásokat rendszerint virágzás előtt, virágzáskor, vagy virágzás után gyűjtjük. Az erős fásodó szárú növényeknél csak a felső hajásrészeket gyűjtsük (pl. Fehér üröm, aranyvessző).


Virágok

Virágokat száraz napos időben kell gyűjteni, mert csak így kerülhető el megbarnulásuk. Némely virágokat bimbós vagy nyíló állapotban gyűjtjük ( pl. kökény) míg másokat a teljes virágzás idején ( pl. hárs, kamilla ). Az aromás növényeket, mint például az oregánó, kakkukfű, menta, zsálya akkor javasolt begyűjteni amikor a virág még bimbós, mivel az olajok a virágban koncentrálódnak.

Rügyek

Amikor még zártak, és a rügypikkely még nem vált le. A rügypikkely sötét, levélke amely beborítja a rügyet.

Levelek

A virágzást megelőző időszakban érdemes gyűjteni amikor még zsengék, lehetőleg ne a legalsó leveleket gyűjtsük, mert azok hajtanak ki elsőként, tehát azok a leginkább károsodtak. A leveleket lehetőleg száraz időben és a harmat felszáradása után gyűjtsük.

Szárak

A leveleknél javasolt azonos időszakban.


Gyökerek

Amikor a növény vegetációs nyugalomban van. Rendszerint ősszel vagy tavasszal.

Gumók

Virágzás időpontjában.


Kéreg

A tűlevelűek és gyantás növények esetében tavasszal, a növények nedvének áramlásának újraindulásakor. Más fáknál télen vagy ősszel.

Gyümölcsök

Amikor teljesen megértek.



Szárítás

A szárítás a gyógynövények leggyakoribb tartósítási módja. Amennyiben frissen nem kívánjuk felhasználni a növényeket, napfénytől védett és enyhe légáramú helyiségben érdemes szárítani. A növényeket szétterítve vagy tálcákra helyezett zsírpapírra, sütőpapírra, vagy csokorba kötve és felakasztva szárítsuk (minden nap forgassuk át őket)

A sütőben történő szárítás legfontosabb szabálya: nem sütjük a növényt, hanem szárítjuk! Ez azt jelenti, hogy a sütőt a legalacsonyabbra, de legalább 50 fokra állítsuk.

A szárítást akkor tekinthető befejezettnek, ha a növényi rész már pattanva törik. Legrövidebb ideig a virágok és a levelek, leghosszabb ideig a húsos termések és a gyökerek száradnak.

Ha a terméseknek, bogyóknak, kérgeknek, gyökereknek magas a nedvességtartalma érdemes magasabb hőmérsékleten szárítani, nehogy megromoljanak. (pl.tűző napon)

A szárított növényeket, fénytől, nedvességtől védve tároljuk.


Az alkalmazás módjai


Gyógyteák

A gyógytea a növények hatóanyagai alkalmazásának legősibb módja, amelynek lehet:

  • Forrázat

  • Főzet

  • Ázalék

Forrázat

A gyógynövény illóolajai és hatóanyagai már a puszta forrázattal is kivonhatóak. Vannak olyan leveles, virágos növények,melyeknek elegendő, ha 70-90°C-os vízzel forrázzuk le, és vannak, melyekre forrásban lévő vizet öntünk. A kamilla, a körömvirág, a menta, a kakukkfű és a többi gyógyfű magasabb hőmérsékletű vízben oldja ki hatóanyagait a legjobban. Egy adag 3 gramm, ami egy csapott evőkanálnyi mennyiség. Ezt a kimért teafüvet leforrázzuk 2,5 dl forrásból levett tiszta vízzel. Forrázás után lefedjük és 10-15 percig állni hagyjuk ezeket. (virágok, levelek)

Egy óránál tovább ne hagyjuk ázni a forrázatot!

A vizet lehet fém teaforralóban melegíteni, de amivel a forró tea közvetlenül érintkezik (szűrő, csésze), az ne legyen fémből. Használjanak műanyag, üveg, kerámia vagy textil szűrőt, esetleg klórmentes papír filtert a tea készítésnél.

Főzet

Gyökerek, kérgek, vesszők és néhány bogyó esetében használatos. Ezeket ajánlatos előbb 1-2 órán keresztül hideg vízben áztatni, puhítani.Ezután felforraljuk, legalább 2-3 percig forrásban tartjuk, majd azonnal leszűrjük.

Áztatás

Úgy készítünk teát, hogy a felhasználni kívánt növényi részt hideg vízzel leöblítjük, majd néhány (4-8) órás állás után szobahőmérsékletűre - legfeljebb 30-40°C-ra felmelegítjük. Szűrés után fogyasztható. Áztatással kell teát készíteni csipkebogyóból, papsajtból, szappanfűből.Erre azért van szükség, mert magasabb hőmérsékleten (forralásnál) az érzékeny hatóanyagok károsodhatnak (pl. papsajt nyálkája, csipkebogyó C-vitaminja), illetve egyes mérgező vagy nem kívánatos anyagok kioldódhatnak bizonyos növényekből (pl. fagyöngy).



Fontos tudnivalók


Mellékhatások


Gyógyteák vagy főzetek fogyasztásakor fennáll a túladagolás, mellékhatások más gyógyszerekkel való kölcsönhatás, allergiás reakciók veszélye. Ezek kis odafigyeléssel elkerülhetőek. A petrezselyem például nagy mennyiségben (minimum egy kiló naponta, legalább 15 napon keresztül) vetélést okozhat.

Az együtt szedett gyógyszer és gyógynövény befolyásolja egymás hatását. Ez lehet hatásfokozódás és -gyengülés, valamint megjelenhetnek nem várt mellékhatások is.

Ilyen esetben a gyógyszerek mellett található betegtájékoztató felsorolja az adott készítmény mellékhatásait, olvassuk el figyelmesen de a legjobb ha kikérjük a szakorvos véleményét.

A véralvadásgátlókat, fogamzásgátlókat, vérnyomás, epilepsziaellenes szereket, immunrendszerre ható gyógyszereket szedők esetén van a legnagyobb szükség odafigyelésre.

Az allergiás reakciók egyéni érzékenységtől függnek, bármely pillanatban jelentkezhetnek mivel nem léteznek teljes egészében allergénmentes anyagok. A természetes anyagok esetében ez jóval ritkábban fordul elő, mint a kémiai úton előállítottaknál. Itt tehát józan gondolkodásra van szükség, aki tudja magáról hogy allergiás a szamócára, kamillára vagy bármilyen növényre, gyümölcsre stb. ne használja fitoterápiás (fito-gyógynövény; terápia-gyógyászat) célra.




Comentarios


bottom of page